program implementációja után azt telepíteni és üzemeltetni kell. Az elosztott alkalmazásokra jellemző, hogy nem egyetlen gépen futnak, hanem sok kliensen és néhány szerveren. Nagy számú számítógép esetén a telepítést célszerű automatikus úton megtenni, ami általában valamilyen rendszermenedzsment szoftver segítségével történik, de vannak olyan fejlesztő eszközök melyek ezt a szolgáltatást is tartalmazzák. További előnyt jelent, ha egy adott szolgáltatást, például a telepítést, nemcsak a grafikus kezelői felületen keresztül, hanem előre elkészített szkriptek futtatásával is elvégezhetjük.
A fejlesztői környezettől és a nyelvtől függően lehetséges, hogy szükség van futtató környezetre is. Ezeknek nagy előnyük, hogy az elkészült program elindítható bárhol, ahol a futtató környezet működik. Általában lehetőség van arra is, hogy programunkat az adott platformra lefordított változatban futtassuk. A futtató környezetek tehetik lehetővé az alábbi a szolgáltatások működését is: automatikus hibatűrés, terhelés kiegyenlítés, elosztott tranzakció- és eseménykezelés.
Általában nehéz megbecsülni egy alkalmazás jövőbeni terheltségét és még nehezebb az ahhoz szükséges hardver és szoftver környezet becslése. A követelmény elemzés során például meg szokták határozni, hogy a rendszernek egyidejűleg hány felhasználót kell kiszolgálnia Erre a számra készíthetünk is tesztelést amit a terhelés tesztelő eszközök tesznek lehetővé. Így meg tudjuk figyelni, hogy ekkora terhelés mellett mi történik az alkalmazással.
Azonban könnyen elképzelhető olyan alkalmazás (pl. web) ahol ez a kezdeti szám gyorsan növekszik. Részben ezért az alkalmazása működtetése során nagy szerep jut a felügyeletnek. Ezalatt érthető a rendszer szintű paraméterek (processzor, memória, hálózati forgalom, …) figyelése és az alkalmazásnak is vizsgálhatjuk a saját paramétereit (válaszidők, …). A kapott értékek alapján vagy programozottan vagy manuálisan be tudunk avatkozni a rendszer működésébe. Ez többféle módon történhet: új számítógép munkába állítása, komponensek többszörözése, áthelyezése. Az előbbi lehetőségek általában az alkalmazás módosítása nélkül megtehetőek, de könnyen előfordulhat az is, hogy a kód módosítása is szükséges. Ekkor az on-line verzió-kezelés és az automatikus telepítés nagy mértékben csökkenti a módosításhoz szükséges időt. Verzió-kezelés használat esetén további előny, ha a környezet megengedi több verzió egyidejű működését, így nem szükséges a nagy elosztott rendszerben az egy időpillanatban történő verzió váltás.
Sok hiba csak a működtető környezetben, elosztott működés esetén kerül napvilágra. Ilyenkor a hibakeresésben és elhárításban nagy szerep jut a napló adatoknak. Általánosnak nevezhető, hogy a különböző napló fájlok (memóriakezelés, fájlrendszer, hálózati kommunikáció) készítésének mélységét külön-külön, több szinten meg lehet adni. Így általános esetben nem keletkezik naponta több megabyte mennyiségű adat, ha viszont a hibát akarjuk pontosan meghatározni, akkor szükség szerinti mélységig növelhető a részletesség.
A felmerült hibákat kezelhetjük a rendszerrel szembeni követelményekként, így az életciklus egy újabb körrel folytatódik.
