EBPP Europában
Júniusban rövid látogatást tett Budapesten Ken McKay, a BlueGill Technologies International európai értékesítési és marketingigazgatója. A Triad Kft. üzleti partnerének vezető munkatársával Zimányi Katalin beszélgetett az EBPP (Electronic Bili Presentment and Payment) európai piaci lehetőségeiről.
Az EBPP (elektronikus számlamegjelenítés és fizetés) üzletágban élenjáró BlueGill Technologies, pontosabban: CheckFree I-Solutions nem szorul bemutatásra: lapunk ez évi 21. számában Kelen András, a Triad ügyvezető igazgatója ismertette a cég tevékenységi körét, világpiaci pályafutását, és szólt arról is, hogy a BlueGillt nemrégiben felvásárolta az egyesült államokbeli CheckFree Corporation.
Csupán emlékeztetőül: a BlueGill Technologies Inc. (http://www.blue-gill.com) 1996-ban alakult meg, és olyan EBPP-platformot dolgozott ki, amely lehetővé teszi a hagyományos alkalmazások interaktív webes alkalmazásokká való átalakítását. A BlueGill technológia alkalmazásával létrehozott megoldások közvetlenül kapcsolódhatnak az internetes elszámolóházhoz, és ezen a ponton került a képbe a CheckFree. A CheckFree Corporation (http://
www.checkfree.com) vevő volt erre a technológiára: 1997 óta működteti e-Bill elnevezésű, elektronikus fizetést feldolgozó szolgáltatását, és a BlueGillben minden szempontból megfelelő partnerre talált.
Miért éppen a BlueGill?
Ken McKay, a BlueGill európai marketingigazgatója a London melletti Slough-ból irányítja a BlueGill európai értékesítési és marketingterületeit. Magyarországi tartózkodásakor elmondta, hogy a CheckFree korábban számos partnerrel működött együtt, köztük a BlueGill-lel is, s mivel több ezer pénzügyi szolgáltatónak adja online szolgáltatásait, azért nagyon fontosnak tartotta, hogy megbízható, saját tulajdonú technológiai háttere legyen. A BlueGill mellett volt a CheckFree-nek más felvásárlási célpontja is: az év elején majdnem egymilliárd dollárért megvette egyetlen versenytársát, a TransPointot, a First Data Corp. és a Microsoft közös vállalatát. McKay szerint a CheckFree választása nem véletlenül esett éppen a BlueGillre. A BlueGill dobott piacra először teljes elektronikus számlamegjelenítési és fizetési szoftverterméket, még 1997-ben. s a következő két évben több érteknövelő szolgáltatást kínáló viszonteladók, illetve megoldásszállítók fogadták el ezt a technológiát, köztük a Laser-Com, az IBM és az EDS. Az sem volt érdektelen, hogy a BlueGillnek sikerült neves ügyfeleket megnyernie szinte valamennyi iparágból - legfőképpen a biztosítási és a távközlési szakmából, valamint a pénzügyi és a közüzemi szolgáltatások területéről. Referencialistáján olyan nevek szerepelnek, mint a Chase Manhattan Bank, az ABN Amro, a Citibank, a Cable & Wireless, az AT&T, a Detroit Edison és a Guardian Insurance. Saját tapasztalatai alapján McKay azt mondja, hogy a BlueGill sem járt rosszul az új névvel (CheckFree i-Solutions): a CheckFree Európa-szerte közismert, különösképpen a bankszakmában. Ami a kontinensen való piaci terjeszkedést illeti, nem polcról levehető termékekkel, s mereven egységesített módon fordulnak az ügyfelekhez; nem is lehetne, mivel ahány ország, annyiféle a íizetésfeldolgozás módját meghatározó pénzügyi, gazdasági, és jogi környezet. A CheckFree I-Solutions adhat viszont technológiát, és - ami szintén fontos - szakmai, rendszerépítési tapasztalatot.
Európai terepen
McKay úgy véli. hogy jóllehet a piac nyelvi jogi és pénzügyi kultúra szerint több részre tagolódik, egy EBPP termékeket és szolgáltatásokat értékesítő cégnek kitűnő lehetőségei vannak Európában. És ez így van szinte minden olyan földrajzi és más területen, ahol nagy mennyiségű papírszámlázást és fizetést kell új, az interneten dolgozó rendszerrel felváltani. - A CheckFree, mint azt neve is mutatja, csekkmentes megoldást kínál. Magyarország pedig éppen a csekkes fizetési formát ugrotta át -mondja Kelen András. - Nem volt semmilyen speciális oka annak, hogy éppen ez a szakasz maradt ki az ország pénzügyi életéből: egyszerűen így alakult. A BlueGill európai marketingfőnöke szerint sem a piac tagoltsága, sem az eltérő fejlettségi szintű örökölt rendszerek nem lehetnek akadályai az EBPP-re való áttérésnek. A cég technológiájának éppen az az erőssége, hogy a legkülönbözőbb technológiájú és megoldású alkalmazói rendszerekben is talál olyan közös jellemzőket, amelyekre támaszkodva ezeket a rendszereket szabványos megoldásokkal - a projekt bonyolultsága szerint, általában igen gyorsan - megjelenítheti az interneten. - Voltaképpen csak tavaly októberben indultunk el az európai piacon - emlékszik vissza a kezdetekre Ken McKay. - Az azóta eltelt, viszonylag rövid időszakban nevezetes eredményeket értünk el, például ügyfelünknek nyertünk meg két egyesült királyságbeli közüzemi szolgáltatót. A közelmúltban írtunk alá szerződést Anglia legnagyobb kábeltelevíziós társaságával; ennek az üzletkötésnek az az érdekessége, hogy az ügyfelek a digitális televízióhálózaton keresztül is elérhetik internetes számláikat. De a BlueGill vezető munkatársa nemcsak nagy-britanniai példával szolgált, hanem skandináviaival is. A CheckFree l-Solutions nemrégiben üzletet kötött egy főként bankokat - köztük csak interneten működő bankokat is - kiszolgáló irodával; az észak-európai térségben eddig már három-négy hasonló szerződése van különböző szolgáltatóirodákkal. McKay tájékoztatása szerint júliusban a CheckFree hat valóban nagy, több millió dolláros európai üzletet jelent majd be. Az üzletfelekről mindössze annyit árulhatott el. hogy azok a távközlési, a pénzügyi és a közüzemi szektorban működnek.
(T)rend a lelke mindennek
Ha egyáltalán lehet „hagyományokról" beszélni egy olyan fiatal üzletágban, mint az EBPP, akkor -mondja McKay - az imént említett távközlési, banki és közüzemi felhasználók hagyományos ügyfeleknek tekinthetők. Az új ügyfelek között azonban egyre több a nagy szolgáltató iroda (láttuk: különösen népszerű ez a műfaj a skandináv országokban); ezekhez olyan felhasználók fordulhatnak, akik maguk nem tudnának vagy nem akarnak saját rendszert fenntartani. Másokkal együtt McKay is úgy gondolja, hogy az EBPP-piacot most a vállalatközi szegmens viszi előre. Jóllehet az Egyesült Államokban fontos szerep jut a vállalatok és a végfelhasználók közötti üzlet (B2C) szegmensének, a trend egyértelmű: a CheckFree I-Solutions ügyfeleinek 50 százaléka a vállalatközi környezetből kerül ki. Az európai piacbővítés irányairól szólva McKay elmondta, hogy Ma- gyarország mellett Lengyelországban, sőt Lettországban is keresik az együttműködés lehetőségeit. „Magyarországon elég sok multinacionális cég működik, s akadnak közöttük olyanok, amelyek Európa több országában is jelen vannak -magyarázza Kelen András. - Ezek a cégek valószínűleg sokkal szívesebben kockáztatnak itt, Európában, mint az anyaországban. Ezen a terepen könnyen kipróbálható az EBPP rendszer, és ha beválik, otthon is lehet alkalmazni."' A US Postai Service és a Bank of America tranzakciója révén kialakult Point of Payment rendszerrel (például a postahivatalban felállított terminálok jóvoltából) szinte egész Magyarországot el lehet látni, a háztartási internet elterjedése nélkül is. Természetesen nincs két egyforma cég. így a felhasználói igények is erősen különböznek. A CheckFree i-Solutions termékei több platformon működnek, nyílt szabványokon alapulnak, és úgy tervezték őket, hogy belső számlázó és archiváló rendszerekkel éppúgy együttműködhessenek, mint külső fizetést segítő alkalmazásokkal. McKay úgy véli, alapjában két tényezőtől függ, hogy a felhasználó milyen gyorsan állíthatja üzembe a CheckFree i-Solutionstól megrendelt rendszerét. Attól, hogy mennyire bonyolult a meglevő, átalakításra szánt rendszer, meg attól, hogy milyen fokú integrációt határoz el a felhasználó. Vállalatközi környezetben mindenekelőtt elemezni kell a kurrens folyamatokat. Az Andersen Consulting esetében sem az alkalmazás megépítése tartott sokáig, hanem az üzletmenet folyamatainak elemzése (a papírkorszakban a telefonszám-Iák havonta 70 ezer oldalt tettek ki). A projektmenedzsereknek szó szerint nyomon kellett követniük a „pa-pírfolyamatokak. hogy megalkothassák az ennek megfelelő rendszert - meséli McKay. ..Ha a megrendelő megelégszik a szabványos alkalmazásokkal, roppant gyorsan kielégíthetjük az igényeit." Az implementációs szakasz tehát viszonylag rövid; általában az elemzés viszi el az időt. A fentiek fényében hat héttől másfél évig is eltarthat a rendszertelepítés időszaka. McKay szerint volt már úgy is. hogy három év telt el a projekt kezdete és befejezése között. ..Éppen ez a szép a dologban: nem csak plug in and play játékról van szó. A mi technológiánk a lehető leggondosabban figyelembe veszi, hogy mindig más típusú felhasználóról van szó, és hogy a projektek is élik a maguk életét."
2000. július 25.
forrás: Számítástechnika (Computerworld)
A képre kattintva teljes méretben tekintheti meg a megjelent cikket!