Az Aonix Select Perspective objektum-orientált, iteratív és inkrementális szoftverfejlesztési módszertana hosszú múltra tekint vissza. 1998-ig nem sokban tért el a szokványos módszertanoktól (pl. RUP), de ekkor átalakult, hogy magába foglalja a komponens alapú fejlesztést.

A Select Perspective használati eset és UML központú, azonban az üzleti alkalmazások fejlesztéséhez UML nem mindig elegendő. Ezért a Select Perspective kiterjed az üzleti folyamatok -, valamint a relációs adatbázisok modellezésére is.

A Select Perspective központjában az előállít-kezel-felhasznál (Supply Manage Consume) folyamat áll. A komponensek szempontjából három, jól elkülöníthető szerepet különböztet meg. Ezek : komponens felhasználó, komponens kezelő és a komponens előállító.

A folyamat a komponens felhasználónál kezdődik. Ö ismerkedik meg a valós világból vett problémával, Select Component Architect segítségével modellezi azt, és jól elkülöníthető komponensekre bontja. Meghatározza az egyes komponensek interfészeit és vázolja a komponensek együttműködését. Ebben a fázisban komponensek határa még nem végleges, csak kísérleti jellegű.

Amint a szükséges komponensek specifikálva vannak, a kezelő a Select Component Manager segítségével megvizsgálja, hogy létezik-e már ez, vagy valamilyen hasonló komponens, megpróbálja őket megtalálni a komponens adatbázisban. A megtalált komponenseket újrahasznosíthatjuk, a hiányzókat pedig el kell készíteni. Publikálja a hiányzó komponensek specifikációit, a komponens előállító számára.

A komponens előállító részletesen kidolgozza a specifikáció alapján a komponens terveit a Select Component Architect segítségével. Elképzelhető, hogy a tervezés során megváltozik a komponens interfésze, ezt publikálni kell a Select Component Manager-be. Majd a komponens implementálása következik, és a kész, futtatható komponens (akár a forráskódjával együtt) szintén a Select Component Manager-be kerül.

Amint a hiányzó komponensek elkészültek, a komponens felhasználó frissíti a terveket a megváltozott specifikációk alapján, összeállítja a rendszert és teszteli.

Az Object Management Group (OMG) Model Driven Architecture (MDA) szabványa megvalósítható a komponens alapú fejlesztés felöli megközelítéssel is, ami a platform független modell és a platform függő modell határát a komponens specifikációja és részletes tervei között húzza meg. A szoftver az elemi feladatokat megvalósító komponensek együttműködésével valósul meg, ezen a szinten programnyelv és platform függetlenül. Ugyanakkor a komponensek belsejének részletes terve a generált kód pontos megfelelője kell, hogy legyen, amit folyamatos, automatizált szinkronban tartásukkal érhetünk el.