ÜZLETI FOLYAMAT MODELLEZÉS

Ez az első és talán a legfontosabb fázis. Itt alkotjuk meg az üzletünk külső és kezdeti belső képét. Az üzlet képe üzleti aktorokat, folyamatokat és aktivitásokat takar, amelyeket itt azonosítunk, illetve a folyamatokhoz belső munkafolyamat-leírásokat hozunk létre.

Elsőként az üzleti aktorokat azonosítjuk, akik "használják" az üzletünket. Az aktorok lehetnek külsők (pl. vevő, részvényes, kormányzati intézmény,…), illetve belsők (pl. alkalmazottak, igazgató,…). Ezután azt vizsgáljuk meg, hogy az aktorok milyen módon használják az üzletünket, ezekből lesznek a használati esetek. Itt le kell írni a használati eset célját, szerepét elsősorban a fontosság és mérhetőség szempontjából. Miután az eddigieket egy használati eset (use case) diagrammon rögzítettük, elkészítjük az egyes használati esetekhez tartozó belső munkafolyamat leírásokat. Ezeknek tartalmaznia kell az egyes munkaegységek leírását és a hozzájuk tartozó felelősöket, a folyamat kezdetének és végének egyértelmű definiálását és az esetleges variációs lehetőségeket. A variációk kapcsán felfedezhetünk alfolyamatokat, újrahasznosítható folyamatokat és kivételeket, ezeket a használati eset diagrammokon sztereotípiákkal modellezhetjük. A korábban meghatározott munkaegységek alapján definiálhatjuk az aktivitásokat, amelyek olyan tevékenységek, melynek lépései szorosan összefüggnek és jól körülhatárolható felelősség tartozik hozzájuk. Ezeket egy aktivitás diagrammba foglalhatjuk, majd - ennek a fázisnak az utolsó lépéseként - azonosítjuk a munka-erőforrásokat. Ezek olyan globális információk a folyamatban, amelyek szükségesek az egyes aktivitások végrehajtásához (pl. azonosító, üzleti szabályok, stb.). Az eddigi eredményeket a következő fázisban közvetlenül használni fogjuk.

ÜZLETI ERŐFORRÁS MODELLEZÉS

Ebben a fázisban az üzleti erőforrásokat azonosítjuk, felelősséget rendelünk az egyes aktivitásokhoz, illetve a felhasznált információs erőforrásokat modellezzük.

Az üzleti erőforrások interfész-, illetve belső erőforrások lehetnek attól függően, hogy kapcsolatban állnak-e üzleti aktorokkal vagy sem. Az üzleti erőforrások információs erőforrásokat használnak a munkájukhoz, illetve egymással is együttműködnek. Ezeket a kapcsolatokat egy együttműködési (kollaborációs) diagrammon modellezhetjük, feltüntetve az üzleti aktorokat is. Az eddig feltérképezett üzleti erőforrásokat ezután az egyes aktivitásokhoz rendeljük hozzá, és ún. hozzárendelési szabályokat is definiálunk (ezek adják meg azt, hogy egy adott aktivitást ki hajthat végre). Ezután az információs erőforrásokat modellezzük egy osztály diagrammon. Innen a fejlesztés a hagyományos tervezés felé ágazik el: az információs erőforrásokból a kliens alkalmazások üzleti osztályai lesznek. A fázis végén a munkafolyamat interakciókat modellezzük szekvencia diagrammon, különös tekintettel az aktivitások közötti váltásra és az információkhoz való hozzáférésre.

ÜZLETI ARCHITEKTÚRA MODELLEZÉS

Ez a fázis rendkívül fontos egy komoly BPR-projekt esetén, itt határozzuk meg azt a szervezetet, amelyben az üzleti erőforrásaink működni fognak. A szoftverfejlesztés szempontjából ez kevésbé releváns, így itt csak egy fontos momentumot kell kiemelni: a legfontosabb a folyamat-centrikus szervezetben való gondolkodás, hiszen a funkcionális szervezet a sok függőségi viszonyával és egyéb ismert problémáival kevéssé alkalmas az eddigi tervek hatékony gyakorlati megvalósítására.

ÜZLETI FOLYAMAT SPECIFIKÁCIÓ

Ebben a fázisban implementáljuk a folyamatokat egy megfelelő folyamatvezérlő eszköz segítségével, illetve a támogató kliens alkalmazások követelmény-specifikációit is itt készíthetjük el.